A Meta Platforms szerdán bírálta az EU trösztellenes hatóságait „abnormális” információkéréseik miatt. A vállalat szerint ezek a kérések két, négy évvel ezelőtti vizsgálat során merültek fel. A Meta hangsúlyozta, hogy egyre több cég ellenáll a szerintük aránytalan szabályozási követelményeknek - írja a Reuters.
A Meta – amely korábban egy halászhálós vontatóhoz hasonlította az EU Facebook-közösségi hálózatára és online apróhirdetéseire vonatkozó követeléseit – azt mondta, hogy a kérdés valójában az, van-e határa a szabályozók hatalmának, és létezik-e hatékony bírói kontroll felettük.
A trösztellenes vizsgálat részletei
Az amerikai technológiai óriásvállalat az Európai Bizottság kéréseit egy alacsonyabb szintű bíróság előtt megtámadta. Mivel nem tudta meggyőzni a bírákat, fellebbezéssel fordult az EU legfelsőbb bíróságához, az Európai Bírósághoz.
Az EU által kért dokumentumok között szerepeltek családtagok boncolási jelentései, gyermekek iskolai bizonyítványai, valamint személyekről és családjaikról szóló információk. Emellett biztonsági adatok is szerepeltek – mondta Daniel Jowell, a Meta ügyvédje az öt bíróból álló testületnek.
„Tiszteletteljes véleményünk szerint ilyen rendellenes, tolakodó és aránytalan kéréseknek soha nem lett volna szabad előterjesztésre kerülniük” – mondta.
Jowell szerint a kérdés alapvető lényege az, hogy a Bizottság digitális dokumentumok bekérésére vonatkozó hatásköre „ténylegesen korlátlan-e, vagy olyan irányelvek szerint működik-e, amelyek megfelelően tiszteletben tartják a szükségesség, az arányosság és a magánélethez való alapvető jog elveit”.
A Meta szerint a Bizottság körülbelül 2500 keresési kifejezést használt az adatvédelmi ügyben és körülbelül 600 keresési kifejezést a piaci ügyben. Ez arra kényszerítette a vállalatot, hogy csaknem 1 millió dokumentumot nyújtson be.
A Meta védekezése és az EU válasza
Giuseppe Conte, a Bizottság ügyvédje elutasította a Meta érveit. Szerinte az EU versenyhatósága nagyrészt a vállalat megközelítését követte a keresési kifejezések meghatározásában.
„A vitatott határozatok keresési kifejezéseinek nagy része megegyezik azokkal, amelyeket a Meta saját kezdeményezésére választott ki a 2019. márciusi határozatra adott válaszának előkészítése során” - mondta.
„A Bizottság és valójában az egész világ versenyhatóságai általános gyakorlatként kérik a vizsgált vállalatot, hogy nyújtson be a keresési kifejezéseknek megfelelő dokumentumokat” – tette hozzá Conte.
Vitatta továbbá a Meta által állított hatalmas számú keresési kifejezést, mondván, hogy azok száma százakban mérhető, nem ezrekben.
Az EU versenyhatósága tavaly 797,7 millió euró bírságot szabott ki a Meta-ra. Ennek oka az volt, hogy a vállalat online apróhirdetési szolgáltatását, a Facebook Marketplace-t összekapcsolta a személyes közösségi hálózatával, a Facebookkal. Emellett a Meta tisztességtelen kereskedelmi feltételeket szabott más online apróhirdetési szolgáltatókra.
